Párizs (2) A Diadalívtől a Notre Dame-ig

A második városi napunkra az volt a szerénytelen tervünk, hogy végigsétálunk szinte az összes Szajna parti nevezetesség mentén, a Diadalívtől egészen a Notre Dame-ig (valójában először azt gondoltam, hogy ezt délelőtt is be tudjuk járni, de ez teljességgel abszurd ötlet volt), és hajókázunk egyet a folyón, amit végül teljesítettünk is, hála annak, hogy eddigre (vagyis egy nap alatt ;-) ) profi metrózók lettünk, és elértük a kinézett hajónkat. Párizsban hamar hozzászokik az ember a metrózáshoz. Ezer metróvonal keresztezi egymást, mindenhol fúj a szél, gitároznak, hegedülnek, fuvoláznak, harmonikáznak az aluljáróban vagy a kocsikon, a napjaink végére ronggyá gyűrtük mi is az első este szerzett kis metrótérképünket, mert mindig azon lestük, hol lehetünk, merre a leggyorsabb eljutnunk valahová, Emma pedig vagy barátkozott az emberekkel a metrón, vagy egyik székről a másikra ült oktondin, vagy édesen aludt a hatalmas városi zajban. 

↓ Emma a Diadalívnél, mint mindenhol, leginkább a vibráló tömeget élvezte, amiben balettozni kezdett vígan, és azt, hogy üldözheti a galambokat. 

  

↓ A mesés Champs-Elysées-n végigsétáltunk (egyikünk szélsebesen szaladt), minden kirakatot megnézegettünk, az egyetlen bolt, ahol pedig vásároltunk is természetesen a Disney store volt, mert egy Jégvarázs játékszett minden hercegnőnek kell, hogy eljátszhassa a mesét.

  

↓ A gyönyörűszép macaronokért végül két nap múlva jöttünk ide vissza, hogy megtudjuk, nagyon finomak is.

   

↓ A séta után robogtunk a hajónkhoz, ami az Eiffel toronytól indult, és a Notre Dame-ig nézelődhettünk róla paloták és templomok mentén, rengeteg meseszép híd alatt a napfényben. (A párizsi időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, mert az utolsó reggelünkön zúgolódó viharokat leszámítva végig sütött a nap.)

  

↓  Emma itthon sohasem alszik el a babakocsijában, sőt általában a kényelmes ágyikón kívül sehol, így fel voltunk készülve, hogy ezeken a napokon is egész nap üldözzük majd őt, de minden nap megajándékozott minket azzal, hogy egyszer csak álomba szenderült, így kettesben tudtunk aznap ebédelni egy kis parkban, és megnézni a hatalmas Notre Dame katedrálist, a folyóparti kis antikvár könyvárusokat, és a Louvre udvarát.

↓  A legeslegszebb parkban, a Tuileriák kertjében ébredt fel Emma, és élvezte, hogy szaladgálhat a szökőkutak körül, hogy fagyit ehet (olyan könnyű őt boldoggá tenni :-) ), és hogy a papa nyakában ülve körbejárhatja a parkot a lovasrendőrök mellett.