Drága okos, nagylányom!
Olyan jó látni, hogy milyen boldog vagy mindig. Reggelente
mosolyogva ébredsz, és cuppanós puszit adsz nekem. Annyira megható a
ragaszkodásod, amikor beteg voltam, megszámlálhatatlan puszit adtál, én pedig a
te kis érzékeny lelkedtől gyógyultam. (mondanom sem kell papa is elolvad
egy-egy puszidtól.) De másokkal is igencsak mézesmázos vagy mostanában.
Mindenkihez odabújsz, integetsz, puszit küldesz, huncutul mosolyogsz,
zavarodban a vállad vonogatod – egy igazi kis csajszi vagy, ez nem vitás.
A kacagtató halandzsádon kívül egyre több dolgot próbálsz
mondogatni. Számomra a legfontosabb a mama. Végre mondod: mama. Ha valamit
szeretnél, mutatod, és addig mondogatod mama-mama-mama, amíg ott nem termek és
valóra nem váltom az óhajodat. Én csak ülök a játszótéren és nézlek, ahogy
szaladsz egyik játéktól a másikig, ahogy egyedül mászol fel a vonatra, fel a
toronyba, és ha valaminél elakadsz, hallom, mama-mama, és segítek. Hihetetlen, hogy
már ilyen nagylány vagy. Ha ugrálsz, azt mondod, hoppá. Mondod, hogy csip-csip
csóka, (csi-csi-csó csak persze) és mutatod hozzá a kezeddel a játékot (főleg a
hesegetés lelkesít), biziklizés közben engem csikizel és nagyon magas hangon mondogatod
hogy csicsi, ha kutyát látsz, mondod, hogy vau, és ha cicát, vékony hangon
cincogod, hogy nyáú. És ezt sokat mondod, mert a cica most a minden. Mindenhol
cicát vadászunk, akárhol vagyunk vendégségben, te cicogva hívod a cicát, és
mindig találsz egy szomszéd macskát, akit hosszú percekig tudsz elbűvölten
nézni, türelmesen, kedvesen – most nagyon szereted a cicákat.
Mindenben mesterien utánzol már, a kulcsokat rendszeresen
betuszakolod a kulcslyukba (akkor is ha az autóé), a zoknikat, a cipőket
próbálod egyedül felvenni, a virágokat egy-két leszakított szirom után
megtanultad, hogy csak szagolni szabad, és most nagyon óvatosan hajolsz föléjük
és édes grimasszal szimatolod őket. Imádod nézni a nagyobb gyerekeket a
játszótéren, követed őket, beülsz melléjük – és természetesen elhalászod a
játékaikat. Azt még tanulnod kell, hogy nem minden játék a tiéd, hogy nem
téphetsz kis bármit, ami megtetszik mások kezéből, de biztos megérted majd ezt
is.
Rengeteget játszol a szabadban. Szaladsz, szaladsz egész
nap, ugrálsz, labdázol, hintázol, mászol (egyedül fel a létrára, hogy én
alaposan megijedjek, amikor a tetején talállak meg). Angyali kis arcod van, de
a ládabon lévő sebesülések elárulják, hogy valójában egy kis vadóc vagy, aki
egész nap kalandozik.
Mesterien úszol már. A vízben olyan kis fürge vagy, egyre
többet tudsz egyedül a víz alatt úszni, mindig büszkeséggel tölt el, amikor
látom, hogy milyen ügyes, erős, egészséges kis maki vagy.
Odavagy a zöldborsóért, egyszerűen nem tudod megunni, szinte
minden zöldséget és gyümölcsöt szívesen majszolgatsz.
Egyszerűen tökéletes vagy!
Boldog 15. hónapfordulót! Ha ez lehetséges, minden nappal
jobban szeretünk téged:
Mama
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése